Az erdei tolvaj

1.0Mesék mindenkinekhttps://mesekmindenkinek.cafeblog.huRozinahttps://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/author/rozina/Az erdei tolvajEgy tavaszi hűvös reggelen Mókus Mama hirtelen zajra lett figyelmes. Amint kiért a konyha melletti tárolóba, látta, ahogy egy – két szem mogyoró és makk a földön hever. <ul> <li> Vajon mi történhetett, ki lehetett ez? – morfondírozott magában.</li> </ul> <img class="size-full wp-image-7 alignleft" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/hzl.jpg" alt="" width="170" height="170" /> <img class=" wp-image-8 alignright" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/makk-300x294.jpg" alt="" width="202" height="198" /> Végül megvárta, míg a kis csemetéi felébrednek, és kérdőre vonta őket. <ul> <li>Mondd csak Mókus Berci, reggeliztél – e már valamit? – kérdezte. - Nem anya, én nem ettem még semmit, épp csak nyújtóztam egyet, és fura zajt hallottam. Azt hittem, valamit levertem a szobámban, de végül nem találtam ennek nyomát sehol sem. – felelte az idősebb mókusgyerek.</li> <li>És te, Mókus Brigi? – tekintett aggódóan Mókus Mama a lányára.</li> <li>Én sem voltam itt, mama. Talán apa lehetett, biztos sietett a munkába és felborított valamit a kamránkban. – felelte a mókuslány.</li> <li>Talán igazad lehet. Amint apa visszaér a munkából, megkérdezzük őt!</li> </ul> Az aggodalom abba is maradt. Mókus Mama finom makkból készült kását főzött a gyerekeknek, majd a reggeli után összegyűjtötték az elgurult makk – és mogyorószemeket. A reggelit követően elhagyták a házikójukat, lemásztak a fa tetejéről és elsétáltak az erdei tisztásig, ahol piac várta őket. Rengeteg erdei állat árulta saját portékáját, termését és termesztett gyümölcsét. Az erdei borz illatos, friss és színes virágokat, a kisbocsok akácmézet, az őzek vadszedret – és málnát, míg egy- két hód fából faragott edényt kínált. A választék óriási volt, a Mókus család nem is tudta, hova kapja a fejét, végül az őzektől vásároltak egy kevéske szedret és málnát. <img class="size-medium wp-image-10 alignright" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/őz.jpg" alt="" width="226" height="223" /> Hazafelé a két testvér kergetőzött, játszott, bújócskázott, míg Mókus Mama a szedres – málnás kosárkáját cipelte. Hirtelen megmerevedett, és a kezéből kiesett a kosár is. <ul> <li>Brigi, Berci álljatok meg! Várjatok meg, ne menjetek be egyedül a házba! – kiáltotta.</li> </ul> Az oka megvolt rá, hiszen az odújuk ajtaja kitárva, a sok összegyűjtött mogyoró és makk pedig a földön, az ágak között és a bejáratnál hevert. Mókus Mama nagyon rémült lett, hiszen Mókus Papának még nem kellett volna hazaérnie a munkából és ő biztosan nem hagyná így a lakhelyüket. Végül kérte a mókus gyerekeket, hogy maradjanak a fa tövében, amíg ő körülnéz a házikójukban. Sajnos nem talált semmit, csak nagy rumlit a szoba közepén. A makk és mogyoróhéjak szerteszét az ebédlőben hevertek. Mókus Mama elkezdett pityeregni, hiszen szinte az egész összegyűjtött magkészletüket valaki elvitte, egy részét pedig helyben megette. <ul> <li>Jaj nekem, mi lesz most így velünk? – kérdezte szomorúan. A mogyoró és makk raktárunk szinte teljesen kifogyott, és még csak nem is mi voltunk! – fakadt ki belőle.</li> </ul> Mókus Brigi és Berci odarohant anyjukhoz, és próbálták őt vigasztalni. Hirtelen kinyílt az ajtó és belépett rajta a fáradt, munkából hazatérő Mókus Papa. <ul> <li>Hát itt meg mi történt? – kérdezte.</li> <li>Reggel zajra lettünk figyelmesek a konyhában, mire kiértünk, addigra a földön hevert egy – két szem makk és mogyoró. Azt gondoltuk, hogy te siettél a munkába és nem záródott be jól a tároló ajtaja. Összetakarítottunk, majd elmentünk a csemetéinkkel az erdei tisztásra, hogy megnézzük a piacot. Vettünk finom szedret és málnát, ám mire az odúnkhoz értünk, láttam, hogy az ajtónk kitárva, a rengetek makk és mogyoró a földön hever, nagy részüknek sajnos pedig a héja maradt csak meg. Valaki betörhetett és megdézsmálhatta a tartalékainkat! – sírt keservesen Mókus Mama.</li> <li>Ezt azonnal jelenteni kellene az erdei őrségnek! Lehet, hogy másnál is történt hasonló eset. – hívta fel a figyelmet Mókus Papa.</li> </ul> <img class="size-full wp-image-11 alignright" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/bagoly.jpg" alt="" width="210" height="240" /> Rögtön el is rohant az Erdei Őrséghez, és beszámolt Bagoly őrnagynak a történtekről. Az őrség dolgozója cseppet sem volt meglepve, ez már a harmadik eset volt a héten, több család is jelezte a problémát. Bagoly Őrnagy végül úgy döntött, összehívja az erdei járőröket és megkéri őket, hogy fokozottan figyeljenek az erdei állatok lakóhelyére, így éjjel – nappal szolgálatot kell teljesíteniük. Sajnos a kis betörő több napig kijátszotta a rend őreit, míg nem egyik nap a Mókus Családnál nagy változás történt. A Mókus család minden tagja elbújt az odúban, és várta, hátha beköszönt újra a kis betörő. Nem kellett sokat várni, zörej lepte el a lakást. Egy hosszú rozsdás farkat láttak, amely ide – oda himbálózott a konyha közepén. <ul> <li>Most megvagy! – kiáltott fel Mókus Papa. A család többi tagja körbeállta a tolvajt, aki nem volt más, mint egy erdei pele.</li> <li>Kérlek, ne bántsatok! – felelte a pele. A nevem Elek, és nagyon rossz helyzetbe került a családom. Néhány nappal ezelőtt egy óriási vihar söpört végig az erdőn, amely a fákat kidöntötte, az eső pedig elmosott mindent, így a házunk is odaveszett. Most egy régi nyúlüregben lakunk étlen – szomjan, és sajnos ehhez a csúnya dologhoz kellett folyamodnom, hogy ételt adhassak a családomnak.</li> <li>De miért nem szóltál az erdei közösségnek? Csak kitaláltunk volna valamit együtt, hogy nektek jó legyen! – mondta Mókus Mama.</li> <li>Szégyelltem, hogy ilyen helyzetbe került a családom, és én, mint apuka nem tudom megadni azt a gyerekeimnek, amit kellene. Sajnos gyűjtögetni sem tudtam, mert a mi környékünkön minden odaveszett már, a ti területetekre pedig nem szerettem volna így bejönni, de aztán mégis rákényszerültem. – felelte Elek, a pele.</li> <li>Ó, pedig mennyivel jobb lett volna, ha rögtön segítséget kérsz. Az ilyet nem szabad szégyellni, mindenki szívesen segít a másik erdei lakótársának, hiszen nem vagyunk sem irigyek, sem ellenségesek, mindenkit szívesen látunk a mi kis erdőnkben is. Valamit majd csak kitalálunk, hogy rendbe hozzuk a dolgokat, de addig is kérlek, ne tégy több ilyen rossz dolgot, hogy mások gyümölcsét és magvát elveszed! – magyarázta Mókus Papa.</li> <li>Nagyon sajnálom, amit tettem. Bízom benne, hogy megbocsájtotok nekem! – felelte remegő hanggal a pele.</li> <li>Ez valóban nem volt szép dolog, de mindenkivel előfordul élete során egy – két botlás. Megyek, szólok is az Erdei Őrségnek és Bagoly Őrnagynak, hogy nem kell többet felügyelni az erdőt. Csak találunk valami megoldást! – szólt Mókus Papa, majd azzal a lendülettel elsietett az odúból.</li> </ul> <img class="size-medium wp-image-12 alignleft" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/pele-182x300.jpg" alt="" width="182" height="300" /> Mókusék elmeséltek mindent az őrnagynak, és kérlelték, hogy ne büntesse meg Elek Pele családját. Végül sok morfondírozás után Bagoly Őrnagy összehívta az erdei lakóközösséget. <ul> <li>Kérlek benneteket, ha van egy kis felesleges élelmetek, gyűjtsük azt össze a Pele családnak! Akár egy – két szem makk, mogyoró, szeder vagy bármi gyümölcs jól jöhet most nekik. Addig is én próbálok egy odút keríteni nekik, ami itt van a közelben, hogy közelebb legyenek az erdőhöz és a közösségünk tagjai legyenek. Természetesen a kárt, amit okoztak, azt ledolgozza majd Elek. Az őrségnél fog minden héten két alkalommal önkéntesként dolgozni mindaddig, amíg meg nem térül az elvett makk – és mogyorókészlet. – részletezte a tervét Bagoly Őrnagy.</li> <li>Most pedig Mókus Papa, kérlek, hívd ide Eleket és mondjuk el neki a jó hírt! – kérte a bagoly.</li> </ul> Az erdei közösség előtt megjelent a pele és várta a nagy ítéletet. Könnyeivel küszködve hallgatta a kedves szavakat és ezerszer köszönetet mondott a segítségért és az esélyért. Nagyon boldog volt, hogy a családjának új otthont tud adni, és elköltözhetnek a vihar sújtotta területről. <img class="size-medium wp-image-13 alignright" src="https://mesekmindenkinek.cafeblog.hu/files/2017/01/tavasz-300x225.jpg" alt="" width="300" height="225" /> Azóta a tavasz igencsak beköszöntött, a fák illatosan virágoznak, napfényes szép idő és meleg van az erdőben. Mókusék élik mindennapjaikat, míg Elek Pele segít Bagoly Őrnagynak a teendőkkel. A Pele család pedig minden héten visz a vásárba egy kosárka gyümölcsös süteményt az erdei közösségnek, hogy ezzel is meghálálják a segítséget, amit kaptak a lakóktól. Végerich